Porból lettünk, s porrá leszünk

De mit ér az ima, ha nincs mögötte Isten

Mit ér, ha nincs ki egyszer, majd egyszer...

Megmondja miért vagyunk itt

Ki megváltoztasson mindent

Ha újra itt az ideje, majd egyszer...

Lehet, hogy mindenkinek el kell mennie

De, talán mi maradhatunk e Földön örök békében

Senki más, csak mi ketten, majd egyszer...

Te velem, én veled, minden nélkül

Kéz a kézben sétálhatunk a fellegekben

S lezuhanunk az égből, vagy sem, majd egyszer...

Eldöntheti más, de én soha

Hozzád tartozhatok-e valaha

Elmehetek-e veled messzebbre is annál, majd egyszer...

Barátságunk, ha össze nem tört

Újra képes legyen arra

Megismételni, csak még egyszer, mi megtörtént, majd egyszer...

Ellenkezni minden ésszerűvel

Szokással, gondolattal, érzelemmel és hittel

Remélni vadul az elképzelhetetlent, majd egyszer...

Magamat adni neked, abból a legtöbbet

Viszonzásul nem kérni semmit

Csak kapni belőled egy nagyon keveset, majd egyszer...

Annyit, mi tőled telik

Mire nem kényszerít senki és semmi

Csak a belső hang hajt és buzdít, majd egyszer...

Nem akarsz többé másnak megfelelni

Magad leszel s bízol bennem

Érzéseim adhatnak értelmet neked, majd egyszer...

Azt, mit nekem nyújtott, hogy létezel

És megadatott, hogy a közeledben legyek

Érezzem, amiért érdemes volt és lesz élni, majd egyszer...